A walesi bárdok keletkezése
A Budapesti Hírlap 1857-es évfolyamának július 18-i számában egy nagykőrösi olvasó tudósítását találjuk.A lap augusztusi számában egy pajta leégéséről ad hírt, amiben két gyermek bennég.Senki nem sejtett semmit Nagykőrösi Gimnázium egyik tanárát, Arany Jánost égető alkotói tűzről. Hiszen kerülte a ' társaséletbéli unalmat' kimaradt a helyi kaszinóból ahova vagy 25 pengő forintot fizetett,tagdíjként, de 25 poltúra értéket sem nyert. Ezt egyik levelében írta le. Bosszantó emlékként merült fel a költő emlékeiben a május huszonnegyedik uralkodói látogatás Nagykőrösön. Neki is ki kellett mennie az állomásra, ahol négy obeliszk egy diadalkapu volt koszorúkkal gallyakkal és zászlókkal díszítve. Kirendelve a község küldöttsége az összes testületekkel, a tanodai ifjúság és a számosan képviselt mindkét nemű lakosság állt.Hallhatta szégyenkezve az énekkart ' mely a néphymnust énekelé'. Ez persze csak a Gotterhalt lehetett, a ceglédi tudósítás kifejezetten ,,az ausztriai néphymnust" említette. Láthatta az uralkodót (Ferenc Józsefet) közelről is, kíséretével ,,midőn a vasúti kocsiból kiszállva a népünnepet megszemlélni, s az egy nagy kereszt alakjában felállított néptömeg között elhaladni méltóztattak."A hivatalos lap május 5-i ünnepi számában Hauber István, Albert főherceg adalatusa felkérése ellenére is megtagadta a köszöntő verset. A harmincperces- nagykőrösi megálláson (ünnep) Arany János az ökörsütés és a szabadon folyó bor közepette már maga előtt láthatta a walesi bárdok lakomai ősrészeit. A hatalomból részesülő magyar mágnások, a katolikus főpapság lázas előkészületeket folytatott. A nagyváradi püspök festményeket rendelt abba az épületszárnyba ahova az uralkodói pár szállásolva lett. Veszprémben is ,, A felséges császári pár látogatása boldogítólag hat minden kebelre" Különösen a püspökre, mert ,,egy az útban álló ház ledöntetik." Szegedi tervek szerint ,,Egy nagy ezüstbográcsban legügyesebb halász fogja főzni az országos hírű tiszai halpaprikást" Debrecenben pedig a kis templomtól a nagy templomig öt nap alatt fával lett leburkolva. Bosszanthatta költőnket a törleszkedő kormányalap is. A császári kegyért versengtek gróf Batthyány és herceg Festetics is. Keszthelyen pedig az arany szövetre készített óriási császárzászló hirdette a herceg és az uralkodó szövetségét. A herceg másként is hódolt urának. Ferenc József körül tényleg ,,Ég földszint az ég" , de a hódolók tűzijátékától. Keszthely körül a magasabb hegycsúcsok örömtüzektől ragyogtanak, tűzijáték, fáklyás menet zárja be... A kormánylap bizonygatta, hogy a nép olyan boldog, mint azt ők írták, Pestet és Budát már a tény is megjutalmazta, hogy a császári pár odalátogatott. Az uralkodó látogatása alatt jelennek meg olyan hírek, hogy kegyelemkérők térnek haza, május tizedikén pedig császári nyilatkozat jelenik meg a hivatalos lapban ,,Örökre feledés fátylát borítom egy szomorú múltnak politikai tévedéseire-így szólt urunk, kegyelem és bocsánat szava ez melyet Császár népeihez intéz." A nyilatkozatot szerkesztőségi kommentár követi ,,a roppant birodalom egész területén nincs többé politikai rendi fogoly"A császár ígérte a feledést, a gyanús pesti irányba a Gellért hegyre ekkor épített ágyúállásait, az újsághír szerint ekkor, Vilmos és Lipót Főhercegurak május 8.-a délelőttjén az erődítési munkálatokat méltóztattak megtekinteni.1857 május 5-én névtelen szerző költői üzenete jelent meg.Rám fénylő kifejezéssel illette ahogyan a nép áldása a császárra száll. Arany 1857 augusztus 5-i Tompának írt levelében Lisznyai Kálmánt tartotta a szerzőnek.Mindez kötelezte, sarkallta Petőfi emlékét, és a szabadságharc eszméi hűséges őrét, hogy megírja helytállás versét, A walesi bárdokat A múltra fátylat borító igét csak ígéret volt. 1857 augusztus 8-án folytatta május 30-án Zsófia főhercegnő halála miatt félbehagyott körútját, szeptember 5-én be is fejezte. 1857 május 5-én névtelen szerző költői üzenete jelent meg.
Felhasznált irodalom:
Budapesti Hírlap április 19-i kiadás, Budapesti Hírlap április 18-i kiadás; Budapesti Hírlap május 8-i kiadás, Budapesti Hírlap május 10-i kiadás
Kovács József László: Az idő rostájában miscellanea, Balassi Kiadó, 2010